Egyes hitelkamatokra is hatással lehet jegybanki lépés.

Ahogy arról már beszámoltunk, ismét kamatvágásról döntött a Magyar Nemzeti Bank: az eddigi 10 százalékról 9-re módosította az alapkamat mértékét. A változó kamatozású jelzáloghiteleknél lehet hatása a lépésnek.

A januárban csökkentett önkéntes kamaptlafonnak volt hatása a lakáshiteleknél – 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökkent a lakáshitelek THM értékének felső határa -, ugyanakkor a jelenlegi helyzet nem igazán tesz lehetővé újabb érdemi csökkentést, még az alapkamat mérséklődése ellenére sem. Pedig elemzők szerint az nyárra akár 6-7 százalékig is lejjebb kúszhat.

A tavaly október 9-én induló önkéntes kamatplafonhoz minden nagyobb hazai pénzintézet csatlakozott, és bár már ezt megelőzően is volt 8,5 százalékos THM-nél kedvezőbb ajánlat a piacon, a kamatplafon azonnali és jelentős kamatcsökkenést eredményezett a lakáshiteleknél. Most a jegybanki lépésnek szinte csak a változó kamatozású jelzáloghiteleknél lehet hatása - új hitelek esetében ilyet mér nem nagyon találunk.

A lakáshitelek piacán már 2023 augusztusában látszódott az élénkülés, amikor a kamatszintek 8-9 százalékon álltak. Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője szerint a kamatplafon októberi bevezetése új érdeklődőket nem hozott a piacra, a 8,5 százalékban maximalizált THM inkább azokat sarkallta gyorsabb döntésre, akik már ingatlan keresésben voltak.

A csok megszűnése és a helyébe lépő, januártól elérhető csok plusz bevezetésének híre ősszel még nem hozott élénkülést, az ügyfelek inkább kivártak. Az új konstrukció részletszabályainak megjelenése után azok, akik az új támogatásra már nem lettek volna jogosultak, igyekeztek novemberre és decemberre időzíteni az adásvételt, hogy még hozzájuthassanak az év végén megszűnő támogatásokhoz.

Kasziba Erika szerint vannak, akik még emlékeznek a 2-3 százalékos lakáshitel kamatokra, ami a változó kamatozású konstrukciók időszaka volt, ez azonban azzal is járt, hogy nagyobb kockázatot kellett vállalnia a hitelfelvevőknek

A bankok a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a lakáshitelhez jutás feltételein. A negyedik negyedévben a megkérdezettek döntő többsége a kereslet élénküléséről számolt be a lakáshitelek piacán, sokan ennek folytatására számítanak.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 negyedik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2024. január 1. és 17. között válaszoltak.

A válaszok alapján 2023 negyedik negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, csak az árakhoz kapcsolódó feltételeken enyhítettek némiképp. A bankok a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a hitelhez jutás feltételein. A negyedik negyedévben a megkérdezett intézmények döntő többsége, mintegy 79 százaléka a kereslet élénküléséről számolt be a lakáshitelek piacán, melynek további élénkülésére nettó értelemben vett 36 százalékuk számít.

A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 15 százaléka lazított 2023 negyedik negyedévében, ellenben a felárak emeléséről 39 százalékuk számolt be. Előretekintve a bankok összességében nem akarnak módosítani a hitelhez jutás feltételein. A negyedik negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 40 százaléka a fogyasztói bizalmi index emelkedése mellett a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet tapasztalt, melynek további élénkülésére 62 százalékuk 2024 első félévében is számít. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető. Ha hitellel kalkulál, érdemes megnéznie a Bankradar hitelkalkulátorát - segítünk megtalálni a legjobb ajánlatokat.