Ahogy arról már beszámoltunk, ismét kamatvágásról döntött a Magyar Nemzeti Bank: az eddigi 10 százalékról 9-re módosította az alapkamat mértékét. A változó kamatozású jelzáloghiteleknél lehet hatása a lépésnek.

A januárban csökkentett önkéntes kamaptlafonnak volt hatása a lakáshiteleknél – 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökkent a lakáshitelek THM értékének felső határa -, ugyanakkor a jelenlegi helyzet nem igazán tesz lehetővé újabb érdemi csökkentést, még az alapkamat mérséklődése ellenére sem. Pedig elemzők szerint az nyárra akár 6-7 százalékig is lejjebb kúszhat.

A tavaly október 9-én induló önkéntes kamatplafonhoz minden nagyobb hazai pénzintézet csatlakozott, és bár már ezt megelőzően is volt 8,5 százalékos THM-nél kedvezőbb ajánlat a piacon, a kamatplafon azonnali és jelentős kamatcsökkenést eredményezett a lakáshiteleknél. Most a jegybanki lépésnek szinte csak a változó kamatozású jelzáloghiteleknél lehet hatása - új hitelek esetében ilyet mér nem nagyon találunk.

A lakáshitelek piacán már 2023 augusztusában látszódott az élénkülés, amikor a kamatszintek 8-9 százalékon álltak. Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője szerint a kamatplafon októberi bevezetése új érdeklődőket nem hozott a piacra, a 8,5 százalékban maximalizált THM inkább azokat sarkallta gyorsabb döntésre, akik már ingatlan keresésben voltak.

A csok megszűnése és a helyébe lépő, januártól elérhető csok plusz bevezetésének híre ősszel még nem hozott élénkülést, az ügyfelek inkább kivártak. Az új konstrukció részletszabályainak megjelenése után azok, akik az új támogatásra már nem lettek volna jogosultak, igyekeztek novemberre és decemberre időzíteni az adásvételt, hogy még hozzájuthassanak az év végén megszűnő támogatásokhoz.

Kasziba Erika szerint vannak, akik még emlékeznek a 2-3 százalékos lakáshitel kamatokra, ami a változó kamatozású konstrukciók időszaka volt, ez azonban azzal is járt, hogy nagyobb kockázatot kellett vállalnia a hitelfelvevőknek.